Domborzat
Montenegr� eur�pai viszonylatban viszonylag ritk�n lakott hegyvid�ki ter�let a Din�ri-hegys�gben. Meredeken leereszked� hegyek k�s�rik �bl�kkel tagolt partj�t az Adria ment�n. Legnagyobb �ble a Kotori-�b�l (r�gi nev�n Cattar�i-�b�l).
A montenegr�i part az Adriai-tenger d�lkeleti r�sz�n helyezkedik el, Horv�torsz�g �s Alb�nia k�z�tt. 260,2 km hossz�, melyb�l a sz�razf�ldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonal�nak hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan m�ly�l, az Adria legm�lyebb pontja Montenegr� partjai el�tt tal�lhat�, 1280 m.
A parttal szinte p�rhuzamosan a Din�ri-hegys�g magas vonulatai k�vetik egym�st �szak-d�li ir�nyt k�vetve sorrendben: a Njego�, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja �s a Javorje, ett�l d�lre az Orjen, a Lov�en, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegys�g �s a Prokletije, valamint a Rumija. Az �szaki vonulatok egy�ttal a Din�ri-hegys�g �s eg�sz Montenegr� legmagasabb cs�csai. K�zponti massz�vuma a Durmitor, Montenegr� legmagasabb pontj�val, a Bobotov Kuk (2523 m) cs�ccsal.
S�kvid�k igen kev�s akad az orsz�gban, mind�ssze a Shkodrai-t�t�l �szakra, illetve a Niksi�i-mez�s�gen tal�lhat� nagyobb �sszef�gg� s�k ter�let.

V�zrajz
A Shkodrai-t� (Skadarsko jezero) a Balk�n-f�lsziget legnagyobb tava Alb�nia �s Montenegr� hat�rvid�k�n, melyet f�k�nt a Mora�a-foly�, valamint a t�fen�ken fakad� sok karsztforr�s t�pl�l. Montenegr� f� foly�i a Lim, a Tara �s a Piva. Az ut�bbin v�zt�rol� �p�lt. A Tara �s a Piva �sszefoly�s�b�l keletkezik – Montenegr� �s Bosznia-Hercegovina hat�r�n – a Drina. A Zeta, Bojana �s a Mora�a foly�k nagy szerepet j�tszanak a mez�gazdas�gban �s hal�szatban.

�ghajlat

• Mediterr�n �ghajlat

Egy keskeny cs�kon az Adriai-tenger partj�n Herceg Novit�l a Bojana-foly�ig van a mediterr�n z�na. Ny�ron a k�z�p h�m�rs�klet j�liusban 25,4 �C - 27,6 �C k�r�l alakul. A nyarak hossz�ak, sz�razak, a t�l r�vid �s enyhe. A napos �r�k sz�ma 2500, extr�m adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos �ra �vente. A tengerv�z is felmelegszik 26 - 27 �C-ra. J�liusban �tlagosan naponta 11 �r�t s�t a nap. A v�z h�m�rs�klete m�r m�just�l kedvez� �s az marad okt�ber k�zep�ig.

• Kontinent�lis �ghajlat

Montenegr� k�z�ps� r�sz�n a h�m�rs�klet j�liusban 26,4 �C Podgorica, 25,4 �C (Danilovgrad). Az abszol�t maximum 40 �C. A Bojana-foly� v�lgy�b�l, a Szkad�ri-tavon �s a Mora�a-foly�n kereszt�l �rkezik a forr� leveg� Podgoric�ba, ez�rt a volt Jugoszl�via legmelegebb v�rosa. A janu�ri k�z�p h�m�rs�kletek 5 �C k�r�l van, a legkevesebb -10 �C. Hirtelen id�j�r�s v�ltoz�sra is sz�m�tani kell. H�m�rs�kleti sz�ls�s�gek is jellemzik a k�z�ps� ter�leteket.

• Hegyvid�ki �ghajlat

A nagy hegyek vonulata kezd�dik a Piva-foly�n�l. A hegyek �tlagos magass�ga 1700 m�ter. A cs�csok pedig el�rik a 2000 m�tert. A hegyekben a szubalpesi kl�ma uralkodik, hideg havas telekkel, h�v�sebb nyarakkal. Az id�j�r�s hirtelen v�ltozik meg. T�len nem ritka a -20 – -30 �C-os h�m�rs�klet sem.
M�g a tengerparton �s a Szkad�ri �vezetben ritk�n esik h�, addig a Durmitorban el�rheti az 5 m�tert is. Az alacsony kip�rolg�s miatt a h� megmarad m�jusig, van ahol eg�sz �vben.