A szl�v t�rzsek a helyi romaniz�ltill�r lakoss�g marad�kaival keveredve az orsz�g ter�let�n l�trehoztak egy f�ggetlen fejedelems�get Duklja n�ven a 10. sz�zadban, amit 1077-ben VII. Gergely p�pa f�ggetlen �llamnak ismert el azzal, hogy uralkod�j�nak koron�t k�ld�tt. Duklj�t k�s�bb a Biz�nci Cs�sz�rs�g elfoglalta, �s a ter�leten t�bb megy�t hozott l�tre; ezek a megy�k egy�tt alkott�k a Zeta nev� provinci�t.

A 12. sz�zad v�g�t�l a 15. sz�zad k�zep�ig Montenegr� mai ter�let�nek nagy r�sze a szerb �llam (Ra�ka) r�sz�t k�pezte. Ezut�n �jabb r�vid f�ggetlen korszak k�vetkezett, majd az Oszm�n Birodalom elfoglalta a ter�let nagy r�sz�t. A crna goraiak azonban ebben a korban is jelent�s �n�ll�s�got v�vtak ki maguknak harciass�gukkal. Ekkoriban Montenegr�hoz mind�ssze a Cetinje �s a Rijeka Crnojevica k�r�li kb. 200 km²-nyi ter�let tartozott.

Montenegr�t 1878-ban a Berlini Kongresszuson ismert�k el f�ggetlen �llamnak, �s a nagyhatalmak t�mogat�s�val jelent�sen megn�velte ter�let�t. 1910-ben Nikola fejedelem kiki�ltotta a kir�lys�got �s � lett az orsz�g els� kir�lya. 1916-ban a kir�ly elvesztette hatalm�t, amikor az Osztr�k–Magyar Monarchia elfoglalta az orsz�g ter�let�t. A k�zponti hatalmak veres�ge ut�n 1918. november 13-�n az osztr�k hader�k hely�re szerb csapatok vonultak be. A montenegr�i szerb n�p Nagy Nemzetgy�l�se nyom�sukra kimondta a Petrovi� dinasztia tr�nfoszt�s�t, �s az orsz�g csatlakoz�s�t Szerbi�hoz. 1918. december 1-j�n ki�ltott�k ki a Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�g megalakul�s�t, melynek Montenegr� is r�sze lett. 1929-ben a Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�g Jugoszl�via n�ven szervez�d�tt �jj�, s ebben az �llamalakulatban megsz�nt Crna Gora bels� �n�ll�s�ga: ter�let�n az �gynevezett Zeta b�ns�got hozt�k l�tre.

A II. vil�gh�bor� sor�n 1941 �prilis�ban Montenegr� olasz megsz�ll�s al� ker�lt. A h�bor� v�gezt�vel a Josip Broz Tito vezette partiz�nmozgalom ir�ny�t�sa alatt egyes�tett�k a jugoszl�v ter�leteket.

Montenegr� 1991-ig a Jugoszl�v Szocialista Sz�vets�gi K�zt�rsas�g 6 tag�llam�nak egyike volt. Jugoszl�via sz�tes�se ut�n 1992-ben l�trej�tt a Jugoszl�v Sz�vets�gi K�zt�rsas�g, melynek k�t tag�llama Montenegr� �s Szerbia voltak. 2003-ban ez �talakult Szerbia �s Montenegr� �llamk�z�ss�g�v�, amely a k�t �llam laza sz�vets�g�n alapult.

2006. m�jus 21-�n, az EU-val h�rom �vvel kor�bban al��rt �tmeneti egyezm�ny menetrendj�nek megfelel�en n�pszavaz�st rendeztek arr�l, hogy Montenegr� tov�bbra is r�sze legyen-e Szerbia �s Montenegr� �llamsz�vets�gnek, vagy f�ggetlenedjen t�le. Az Eur�pai Uni� 55%-os k�sz�bh�z k�t�tte a montenegr�i f�ggetlens�g lehet�s�g�t. A referendum eredm�nye szerint a montenegr�i lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbi�t�l val� f�ggetlens�gre. A k�l�nv�l�s hivatalosan 2006. j�nius 3-�n l�pett �letbe, az Eur�pai Uni� K�l�gyminiszteri Tan�csa pedig 2006. j�nius 12-�n ismerte el. Montenegr� ezzel a vil�g 194. �llam�v� v�lt.

Milo �ukanovi� montenegr�i korm�nyf� h�vei az el�zetes eredm�nyek hallat�ra azonnal az utc�kra vonultak, �s a nemzeti z�szl�t lobogtatva �nnepeltek. A korm�nyf� c�lul t�zte ki az orsz�g EU-csatlakoz�s�t Bulg�ri�t, Rom�ni�t �s Horv�torsz�got k�vetve, viszont Szerbi�t, Maced�ni�t �s Alb�ni�t megel�zve. Az ellenz�ki blokk politikusai m�r el�re bejelentett�k, hogy a v�geredm�ny meg�llap�t�sa ut�n k�rni fogj�k a szavazatok �jrasz�ml�l�s�t. Szerbia ekkor nem tett semmit Montenegr� f�ggetlens�g�nek megakad�lyoz�s�ra, tudom�sul vette az �llamsz�vets�g megsz�n�s�t.