Montenegr� egy kis orsz�g a Balk�non, a term�szeti �s a t�rsadalmi kontrasztok mindig vonzott�k az ide l�togat� turist�kat. Az orsz�got k�l�nb�z� ir�nyb�l �rkez� hat�sok �rt�k, sok fajta h�d�t� n�p �rkezett, fel�p�tett�k a kult�r�jukat �s tov�bb �lltak, itt hagyt�k az ut�kornak �r�k�ket. Montenegr�ban k�l�nleges egys�get k�pez a civiliz�ci�k tal�lkoz�sa a legr�gebbi id�k �ta. A k�t vil�g tal�lkoz�s�nak hat�ra Kelet �s Nyugat, az orsz�gban megtal�lhat� mindk�t vil�g kult�r�j�nak nyomai, Velence, az iszl�m, valamint Ausztria hat�sa. A legnagyobb hat�s m�gis a szlov�n kult�r�nak k�sz�nhet�, a Vojisavljevic, Nemajic, Balsic, Crnojevic �s a Petrovic dinaszti�knak.

A monostorok a kult�ra �s a m�v�szetek k�zpontj�v� v�ltak. A XV. sz�zadban Amerika felfedez�s�nek idej�ben Montenegr�ban a k�nyv nyomtat�s is megjelent. Egyh�zi k�nyveket nyomtattak, t�bbnyire renesz�nsz dekor�ci�val. A montenegr�i tengerparton a XVIII. sz�zadig a g�tika �s a renesz�nsz m�v�szet uralkodott, de a barokk is megjelent az �p�t�szetben. Az egyik kit�n� k�pvisel�je ennek a m�v�szeti �gnak Tripun Koklji (1661 – 1713).

A n�pi m�v�szet Montenegr�ban a nemzeti tudat sz�let�s�vel j�tt l�tre a XIX. sz�zadban a romantika kor�ban. Ebben az id�ben nagyon sok fiatal indult vil�got l�tni, hogy mesters�get tanuljon. K�lf�ld�n tanult Petar Lubarda �s Dado Djuric, Danilo Kis. Mivel nagyon sok v�rt vesztett a szabads�g��rt Montenegr�, ez�rt a n�pre nagyon nagy - szinte m�gikus - hat�ssal van a po�tika. A m�ltban �s a jelenben is minden montenegr�inak sokat jelent Petar II. Petrovic Njegos (1813 – 1851) k�lt� �s egyh�zi vezet� m�ve, melyben a szabads�g �s haza szeretet jelenik meg.